P. Kende: Tartós győzelem / Lasting Victory

P. Kende

Témánk a győzelem.

Bír 7:21-22a ²¹És mindenik ott állott a maga helyén a tábor körül. – 300 ember, szemben „kicsivel” több ellenséggel. – Erre az egész tábor futásnak eredt, és kiáltozott, és menekült. ²²És mikor a háromszáz [ember] belefújt kürtjébe, fordítá az Úr kinek-kinek fegyverét az ő felebarátja ellen az egész táborban,

A Midiániták futottak. Az ellenség menekült. Gedeon nagy győzelmet szerzett egész Izraelnek. Egész Izrael örvendezett. Megszabadultak a Midiánitáktól, attól az ellenségtől, akit senki nem tudott volna legyőzni, és mégis legyőzték őket. Az ellenség elmenekült. Meddig tartott ez? Válasz:

Bír 8:32a  És meghala Gedeon, a Joás fia, késő vénségében,

Bír 8:33a  Lőn pedig, hogy mikor meghalt Gedeon, elfordulának az Izráel fiai [az Úrtól],

Azonnal. Gedeon meghalt, és az egész ország ment a másik irányba. Gedeon nagy győzelmet szerzett, viszont nem tudta továbbadni. Nem tudta továbbadni! Sőt, Bír 9-ben azt olvassuk, hogy 70 fia volt, és az egyik felkelt, úrrá tette magát és megölte a többi fiakat. Az összeset egy kivételével. Gedeon nagy győzelmet szerzett, de nem tudta továbbadni. Amint vége volt az életének, a hatása eltűnt, és Izrael készen állt a következő megszállásra. Készen állt arra, hogy megint jöjjön egy ellenség és leuralja őket és elvegye a szabadságukat.

Dávid a maga életében megszabadította a hazáját, és legyőzte az ellenséget körös-körül. Isten használta őt. Dávid megpróbálta továbbadni azt, ami neki megvolt. Gedeonnál ezt nem látjuk, hogy akár próbálkozott volna ezzel.

Péld 1:8  Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.

Péld 1:10 Fiam, … Péld 3:1 Fiam! … és még 20 helyen: Fiam! Fiam! „Fiam! Figyelj rám!” „Fiam! Hallgass rám!” „Fiam! Hallgasd meg az én szómat! Vedd komolyan, amit mondok!” „Fiam! Vedd a szívedre, amiről beszélek!”

Ha én a fiamnak azt mondanám: „Fiam! Figyelj! Ne tedd ezt!” vagy „Tedd azt!”, akkor három választása van:

-          nem csinálja; ez megtörténhet

-          megcsinálja, mert fél tőlem; vagy megcsinálja, mert tetszeni akar nekem. Ugyanaz történik, ami Gedeonnal: amint meghalok – tinédzserek úgy érzik, hogy a szülők már nem is élnek, már nem fontos semmi, amit mondanak –, amint jelentéktelenné válok az életében, többé nem csinálja.

-          a szívére veszi; komolyan veszi, amit mondok neki.

Győzelem. Tartós győzelem az életünkben. Maradandó győzelem az életünkben. Dávid nagyon sok intést írt a fiának. Mégis 1Kir 11:1-5 azt olvassuk, hogy Salamon jó sok feleséget gyűjtött magának. Erről Isten világosan beszélt a királynak: „Ne csináld! Izrael királya ne gyűjtsön magának feleségeket! Főleg idegen asszonyokat ne!”

1Kir 11:1-2  ¹Salamon király pedig megszerete sok idegen asszonyt, még pedig a Faraó leányán kívül a Moábiták, Ammoniták, Edomiták, Sídonbeliek és Hitteusok leányait, ²Olyan népek közül, akik felől azt mondotta volt az Úr az Izráel fiainak: Ne menjetek hozzájok, és őket se engedjétek magatokhoz jőni, bizonyára az ő isteneik után hajtják a ti szíveteket…

1Kir 11:4a  És mikor megvénült Salamon, az ő feleségei elhajták az ő szívét az idegen istenek után,

1Kir 11:5-6-7-8 Bálványoknak épített templomokat minden feleségének. Épített az egyiknek, aztán a többiek azt mondták: ha neki igen, akkor nekünk miért nem? Salamon megtette. Bálványtemplomokat épített egész Izraelben. Nem vette a szívére, amit Dávid mondott neki.

Vannak dolgok az életemben, amiket ha megőrzök, akkor azok elveszik tőlem a lehetőségét, hogy legyen meggyőződésem. (Nem részletezem, mert ez az üzenet nem erről szól.) Gedeont nem úgy látjuk, hogy próbálkozott, Dávid próbálkozott, Mózes megtette.

Mit látunk? Mózes fenn van a hegyen. Megy azért, hogy megkapja a parancsolatokat. Megy találkozni Istennel 2Mózes 24. Fönn van hosszú ideig. Isten beszél hozzá. Józsué fölment vele, amíg lehetett. 2Mózes 32 Mózes lejön, Józsué még mindig ott van. Mózes ott van a hegyen és ott van vele Józsué, és figyeli Mózes életét. Mózes ott van a találkozás sátrában. 2Mózes 33 Józsué ott van vele. Ahol Isten szemtől szembe beszél Mózessel, ahogy Isten a barátjával szokott, Józsué ott van vele és gyűjti a szívébe a dolgot. Komolyan veszi. Amikor baj van a táborban 4Mózes 11, akkor 11:28-ban Józsué látja Mózes válaszát.

A hegyen, a sátorban, a táborban, a kihívásban, jó időkben, a bajban, a lázadásban Józsué ott van vele. Kétségtelenül. Követi őt. A következménye – az egyik kedvenc versünk –Józsué 24:15. Mózes már nincs ott.

Józsué 24:15 … én azonban és az én házam az Úrnak szolgálunk.

Mózes már nincs ott, és mégis Józsué az Úrnak szolgál. Azt mondja: én és a házam népe. Kétségtelenül. Miért? Mert meggyőződéseket szerzett magának. Úgy is mondhatnánk, hogy Mózesnek maradandó öröksége volt Izraelben. Olyasvalami, ami megmaradt. A következő nemzedék ugyanúgy ment tovább, mert Józsué átvette az ő meggyőződéseit.

Van valami a szívemen. 1Ján 5:5 kicsoda győztes? Kinek van győzelme? A világos válasz:

1Ján 5:5  Ki az, aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?!

Te győztes vagy? Amikor valaki megtér, amikor valaki megismeri Jézus Krisztust, mint megváltóját, akkor Isten azt mondja, hogy győztes vagy. Győztes vagy! Kétség nélkül. Csodálatos. A kérdésem azonban: tartós tapasztalatunk lesz-e ez? Élvezzük-e azt, hogy győztesek vagyunk? Olyasvalami lesz-e, ami megmarad? Megváltoztatja-e ez az életemet személyesen? Megváltoznak-e a családok életei, mivel valaki megtért? Történik-e valami a házasságban, ami más; a gyereknevelésben, ami más; a napi rutinomban, ami más?

Változik-e valami? Ez a győzelem kifejeződik-e? Tűnődöm azon, hogy lehetek-e olyan, mint Gedeon, aki kiűzi az ellenséget az életéből egy bizonyos területen, de csak azért, hogy helyet készítsek egy másik ellenségnek? Kiűzök egy függőséget – többé nem játszom szerencsejátékokat –, de aztán bejön helyette valami más. Aztán valami mással foglalkozom, ami helytelen. Csak helyet készítek egy másik ellenségnek. Isten mentsen attól, hogy így legyen! Lehetséges, hogy ez mégis megtörténik az életünkben?

Egy másik módon, egy másik hadszíntéren: a gyülekezetben. Az igazságot prédikáljuk? Igen. Helyes dolgokról beszélünk? Igen. A kérdésem: személyes-e ez? A gyülekezeteinkben a Bibliát emeljük fel. A gyülekezeteinkben az igazságról beszélünk. A gyülekezeteinkben – hiszem ezt – olyan emberek szolgálnak, akik be vannak töltve a Sz.Sz-mel, élettel, helyes meggyőződésekkel. Személyes-e ez neked?

A Bibliáról van-e meggyőződésed? Van-e meggyőződésed a közösség értékéről? Lehetek olyan, aki a megfelelő dolgokról beszél, de esetleg mégsem válik személyessé. Itt vagyunk a gyülekezetben és azt mondjuk ámen, de az nem csak egy egyetértés, hanem egy lezárás is. „Megyek el, és már nem foglalkozom ezzel.” Isten mentsen, hogy így legyen! Mert akkor hiába vagyok győztes, nem fogom megélni ennek a valóságát. Minden támadás a földre terít. Minden kísértés nagy erővel bír. Isten mentsen, hogy így legyen!

Viszont van egy jó hírem. Ján 16-ban azt mondja az Úr: Én elküldöm a Vigasztalót, az igazságnak szellemét. Aztán azt mondja az igazságnak szelleméről Ján 16:8-ban, hogy amikor eljön, akkor megfeddi a világot. Az egyik szolgálata a Sz.Sz-nek, hogy megfedd. Ez érdekes szó a görögben: elenkhó, ami nem azt jelenti, hogy vádol; nem azt jelenti, hogy csak egyszerűen megfedd; hanem azt jelenti, hogy jó oka van, hogy feddjen úgy, hogy a feddés létrehozza a megbánást. Akit megfeddnek, az elfordul a hazugságtól, elfordul a bűntől.

A Sz.Sz. – mi így mondjuk ezt – meggyőz bennünket. Halleluja. Ő nem vádol, ő nem csak fedd, hanem meggyőz minket. Rámutat a dologra, és nem csak rámutat, hanem el is fordít minket attól a dologtól. Hatékony az, amit csinál az életünkben. Ő elvégzi ezt értünk. Dolgozik rajtunk. Adni akar nekünk meggyőződéseket.

Igazán az az egyetlen dolog, amit mondani akarok: ahhoz, hogy ez a győzelem maradandó élmény legyen az életemben, ahhoz nagyon fontos, hogy ne csak egy vélemény legyen. „Azt hiszem, hogy ez így van. Hallottam róla valamit a gyülekezetben egyszer. Ha jól értem, nem vélemény, hanem biblikus.”

A Bibliám beszél hozzám, a szívemre veszem és járok meggyőződésekben. Az mondom, hogy ez az én bibliai alapú meggyőződésem. Azt hiszem, nem helyes, hogy azokat a dolgokat csináljam. Miért? „Miért nem átkozódsz? Miért nem káromkodsz?” Mert a Bibliám azt mondja. „Miért nem flörtölsz?” Mert a Bibliám azt mondja. Ez az én meggyőződésem. „Miért veszed komolyan a munkádat? A főnök nem néz.” Éppen ez az: nem úgy vagyok, mint az izraeliták voltak Gedeonnal, hanem úgy vagyok, hogy van egy meggyőződésem a Bibliámból, és a Sz.Sz tanított engem. Azt mondom, hogy ez nem csak egy vélemény, hanem bibliai, tehát van hatalma az életemben. Ez nem csak általános.

Amikor Sátán odament Évához 1Mózes 3-ban, és megkérdezte: „Mit is mondott Isten?”, akkor Évának volt egy általános véleménye a dologról. Volt egy általános meggyőződése – így is mondhatnánk –, egy olyan széles valami. „Isten azt mondta, hogy ne együnk belőle és ne is nyúljunk hozzá.” Nem volt pontos, amiről beszélt. Nem volt konkrét, és ezért nem volt elégséges válasz a támadásra. Nem volt pontos válasz a pontos támadásra. Megtörténhet velem, hogy nem pontosan, hanem csak nagyjából értem. Általános meggyőződésem van.

Lehet, hogy bejövök a gyülekezetbe látom valakinek a nagyszerű életét, és azt mondom: „Ez milyen jó gyümölcsöket terem. Hogy szeretik egymást a feleségével! Nézd meg, hogyan bánik a gyerekével! Nézd meg a szolgálatát! Nézd meg az életét! Elkezdem én is csinálni, amit ő csinál.” Ez nagyszerű, amikor bejövök a gyülekezetbe. Akkor ez rendben van, hogy átveszem, egy értelemben utánozom a meggyőződéseit. Ez rendben van, de nem maradhat így. Ennek személyessé kell válnia. Az enyémmé. Ha ez nem történik meg …

Azt kérdezi Sátán: miért is olvasod a Bibliádat reggelente? „Mert az egyik testvérem azt mondta, hogy az mennyire jó.” Sátán azt mondja: ah, mekkora tekintélye van! Nem, neki nincs ekkora tekintélye! Vagy Isten beszélt hozzám, hogy az, amit láttam a testvéremnél, az az enyém is, vagy nem. Ha nem, akkor nem őszinte, amit csinálok. Szeretnélek bátorítani ebben!

Isten azért küldte el a Sz.Sz-et, hogy meggyőzzön. A világot meggyőzi bizonyos dolgokról, engem más dolgokról győz meg. Meggyőz engem dolgokról. A szívemre helyez dolgokat. Azt mondja: „Figyelj! Ez nem jó így!” és megadja az erőt, hogy forduljak. Elvégzi értem, segít nekem ebben. Ez nagyszerű, mert a győzelem lehet állandó, lehet maradandó. Kiűzök egy ellenséget az életemből és nem jön be másik, hanem az a hely az Úré. Kellenek ezek a meggyőződések. Kell, hogy a szívem kész legyen.

Zsolt 57:8 a meggyőződésről beszél. Arról, hogy a szívem készen van. A szívem áll egy helyben. Mozdíthatatlan. Azért, mert a meggyőződéseim nem csak vélemények, nem általánosak, nem valaki máséi; hanem bibliaiak, pontosak, és személyesek. Arról beszélek, hogy az kell, hogy ez mélyebb legyen, minthogy hallok és egyetértek – persze kell az is –, aztán tovább is kell menni. Bátorítalak, hogy járj ebben. Ez nem nehéz dolog. Nem lehetetlen dologról beszélek. Ha kisgyerekeket nevelő anya vagy és otthon vagy, és a pelenkázás a legáltalánosabb tevékenységed, akkor ez ugyanolyan közel van hozzád, mint egy pásztorhoz, aki sokat szolgál az Igében. Ez ugyanolyan közel van hozzád.

Az életedben járhatsz meggyőződésekben. Lesz támadás. Mindannyiunkat érnek támadások. Az ellenség tudja, hogy hogyan szólítson meg minket, és azt szeretné, ha a bukásnak az átka, ha a bűnnek a súlya, ha a bűntudatnak a nyomása lenne a legnagyobb dolog az életünkben. Az szeretné, ha ezekben élnénk. Ha nem építünk pontos meggyőződéseket az életünkben, akkor jól fog szórakozni velünk, élvezni fogja. Olyan lesz ez neki, mint vásári céllövölde – talált, megpördült, talált, megpördült, … – és csak forgunk össze-vissza.

Mikor építette Noé a bárkát? Az eső előtt. Mi is építsünk meggyőződéseket. Ne gondolkodjunk úgy: „Minden rendben van, minek izzadni? Miért dolgoznék ezen?” Szükségünk van erre! Ahogy olvasom az Igét:

Zsolt 36:10b  a te világosságod által látunk világosságot.

Ahogy forgatom az Igét, ahogy szívemre veszem a Sz.Sz. által, Isten pontosítja a meggyőződéseimet. P. Stevens azt tanácsolta, hogy időnként ismételjük át a meggyőződéseinket. Ismételjük újra azokat és Isten tanítani fog minket. Az előbb arra gondoltam, mi jut eszembe, ha a meggyőződésekre gondolok? Leírtam párat. Ezt mindannyian tehetjük. Legyen meggyőződésünk!

• 2Kor 4:15 minden a javamra van;
• Róm 8:1 nincs kárhoztatásom;
• Róm 5:1 megigazultam;
• Róm 5:2 állok a kegyelemben, és menetelem van Hozzá;
• Jak 3 a nyelvem nem lehet támadásban senki ellen, a nyelvem nem lehet pletykálódás eszköze;
• Mát 4:4 Isten minden Igéjével élnem kell, szükségem van rá;
• Eféz 5:21 a testvérem mennyire fontos nekem;
• vagy egy másik oldalról: Mal 3:16, Zsid 10:25 húzódjunk közel; meggyőződésem van, hogy ott kell lennem az istentiszteleten; ott kell lennem, szükségem van rá, hallanom kell; nem elég az interneten át, hallanom kell személyesen, és azután beszélnem kell valakivel erről és fel kell tennem egy kérdést a rap-en; közel kell lennem, meggyőződésem van erről;
• Róm 12:5 ha ajándékom van, akkor azt arra kaptam, hogy használjam Krisztus Teste javára;
• 1Kor 12, 1Kor 14, 1Pét 4:10

Meggyőződések a szívünkben. Merjük felemlegetni ezeket, ismételni ezeket, és adni hozzájuk újakat. Hinni bennünk és újra meg újra leszögezni! Azért, mert lesz támadás a hitünk ellen. Lesz hazugság, ami elválasztana minket egymástól. Lesz vád, lesz fáradtság, lesz nyomás.

Hogyan járhatok a győzelemben tovább? Csak, ha a Sz.Sz. ad nekem meggyőződéseket. Ez annyira fontos nekünk! Legyen meggyőződésünk! Menjünk előre ezzel! Ez legyen személyes! Nem csak valaki másé, hanem a miénk. Ámen.