P. Graham
2Sám 6:11-12a 11És lőn az Úrnak ládája a gitteus Obed Edom házánál három hónapig, és megáldá az Úr Obed Edomot és egész háznépét. 12És megmondák Dávid királynak ilyen szóval: Megáldotta az Úr az Obed Edom házát és mindenét, amije van, az Isten ládájáért.
Isten ládája miatt áldás volt ott. Áldás volt ennek az embernek az életén. Megáldotta az Úr Obed Edomot, és az egész háza népét megáldotta. Az Úr megáldotta mindenét, amije volt. Mit jelent áldottnak leni? Mit jelent áldott embernek lenni?
Mit jelent az életünkben Isten áldásával rendelkezni? Persze, nem azt jelenti, hogy nincsenek kihívások és nehézségek, hanem azt, hogy Isten velünk van egy nagyon különleges, személyes módon. Isten keze az életeden van.
Azt mondja Józsefről ezekben a fejezetekben, hogy az Úr Józseffel volt. Persze, a hívővel van az Úr. Ez egy áldás, egy hihetetlen valóság a mindennapi személyes tapasztalatunkban. József hatalmas kihívásokkal nézett szembe, de mindezekben Isten keze – a megváltás ezüst fonala – ott van. Mindent a jóra munkál. Minden a javára van.
Isten gondviselése vele van, amit nem feltétlenül látunk, de teljesen értjük hívőként. P. Schaller egyszer azt mondta: a börtönőr odaadta a börtön kulcsait Józsefnek, Potifár odaadta a házának a kulcsait Józsefnek, és fáraó pedig a palota kulcsait adta Józsefnek. József áldott ember volt, Isten tervében volt. Isten vele volt. Ahogy a szívében helyes viszonyban állt Istennel, áldás volt.
Igen, volt kihívás, ellenállás, talán támadások is. Viszont volt egy áramlás az életében, egy függőleges kapcsolat; egy megértés, hogy az Úr olaja ott volt az életén. Ugyanúgy, mint Dáviddal. Miután elhangzott a dal, hogy Dávid is megölte az ő tízezerét, azt mondja, hogy Saul félt Dávidtól, mert az Úr volt ővele. Ezt lehetett látni.
Ez látható volt Obed Edom életében, József életében, Dávid életében. Lehetett látni. Az emberek látják ezt a ti életetekben, a munkahelyen, karácsonykor a családdal. Az emberek látják, érzik, hogy van valami az életedben. Ez az, hogy mi áldottak vagyunk. Ez a szó sokszoros boldogságot jelent.
Kicsit nehéz szóban kifejezni, hogy mit is jelent az áldás, de értjük a szívünkben, hogy van egy kút, egy forrás, egy folyó bennünk; egy jelenlét, egy kenet, egy vezetés, egy hang, megelégedettség a lélekben. Áldottnak lenni azt jelenti, hogy be vagyok töltve Istennel és elégedett vagyok.
Elolvashatjuk Sámuel könyvét és megnézhetjük Dávid életét, aztán megnézhetjük a Zsoltárokat, és láthatjuk ezt az áldást Dávid szellemi életében. A Zsoltárok könyve gyönyörű. Úgy kezdődik: Áldott ember az – Isten elmondta nekünk a titkot, ez a titka annak, hogy legyünk áldottak –, aki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül; … Áldott ember az, aki Isten Igéjén gondolkodik éjjel és nappal, és gyümölcsöt terem a maga idején. (Zsolt 1)
Áldott ember az, akinél ott van Isten ládája, aki hit által közel húzódik, aki friss várakozással tekint 2011-re és azt mondja: ez az év az, amikor áldott leszek. Ez nem önteltség, hanem hit Isten ígéretében, mert Isten azt mondta: Én megáldom az Én népem, aki Velem jár. Ha először Isten országát keresed, ha közel húzódsz teljes szívedből, ha hűséges vagy az apróságokon. Ha ott vagy, ahol az atyafiak, akik együtt lakoznak, egységben. „Oda áldást parancsolok” – mondja Isten, és ott áldás lesz.
Áldás lesz Isten házán, Isten népén, minden egyes hívőn, akinek a házában ott van Isten ládája. Még ennél is több. Annak az embernek a háza népén, és mindenen áldás lesz, amije annak az embernek van. Ámen.
P. Kende
Ez egy egyszerű üzenet, mert egyszerű népek vagyunk, ezért Isten egyszerűen beszél hozzánk. Az áldottság az életünkben elképesztő.
Jak 4:6-8 6De majd nagyobb kegyelmet ad; ezért mondja: Az Isten a kevélyeknek ellenük áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad. 7Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek. 8Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg szíveiteket ti kétszívűek.
Ez egyik témánk, amit nagyon szeretünk: Isten kegyelme. Isten mega-kegyelme. Ez nagyobb még annál is, amit el tudunk képzelni.
Meg vagyok győződve, hogy az egyik ok, amiért mi hívők nem járunk abban a szabadságban, abban az életben, abban a kapacitásban, abban a lehetőségben, amit Isten ad nekünk, az, hogy nem ragadjuk meg, vagy nem járunk abban a kegyelemben, vagy akár nem ismerjük, nem értjük azt a kegyelmet, amit Isten a rendelkezésünkre bocsájtott.
Mind tudjuk, hogy a kegyelem egy vallásos szó, másutt nem fordul elő. Mondtad-e valaha az APEH-ellenőrnek, hogy kegyelem? :-) Mondtad-e a rendőrnek az út szélén, hogy kegyelem? Ha mondtad, akkor valószínűleg nem értette, hogy mire gondolsz. A világban ez nem nagyon fordul elő. A gyerek, amikor kérdőre vonják, hogy mit csinált, akkor alapjában véve nem azt mondja, hogy kegyelem, hanem azt mondja: a másik volt. :-) Utána – ha keresztény családban nő fel – kitanulja ezeket a szavakat.
Alapjában véve nem értjük ezt a szót, ezért beszélünk róla újra meg újra. Ezért van kiírva a pulpituson: GGWO. GG – Greater Grace, azaz Nagyobb Kegyelem. Nagyon hálásak vagyunk ezért.
Mi a kegyelem? Az egyik lehetséges meghatározás, egy régi meghatározás – régen egy újévi konferencián kaptam Szlovákiában – Róm 3:19, ami a kegyelem ellentétéről, a törvényről azt mondja, hogy annak az a célja, hogy minden száj bedugassék. Minden száj bedugassék. Ez azt jelenti, hogy a törvénynek az a célja, hogy ne legyen mentségem, ne tudjak kibújni. Ne mondhassam: én nem csináltam semmit. A törvénynek ez a célja.
Vannak dolgok, amiket megnézek a törvényben. Például a Tízparancsolatban azt, hogy:
- Ne ölj! – „Ja, azt én nem tettem! Nem öltem meg senkit.”
- Ne paráználkodj! – „OK. Nem csaltam meg a feleségem.”
- Ne lopj! – Itt már elvérzik a 95%. Mindannyian emlékszünk arra az egy szelet csokira, vagy valamire a boltból.
Ha ez nem, akkor ott a következő:
- Ne húzd le, ne járasd le a másik embert! – 100% Itt mindünknek annyi.
Ha nem, ha te még mindig nem vagy ebben benne, akkor olvasd el a többit. Valahol, valamikor elrontottuk. A törvénynek ez a célja. Én azt mondanám: „Én ártatlan vagyok! Én nem csináltam semmit! Nézz rám! Olyan ártatlan vagyok, mint a ma született bárány!”, és a törvény befogja a számat, amint ezt mondom. Nem mondhatom.
„Bűnös vagy!” – a törvény ezt mondja. Ám a kegyelem nem erre szolgál. A kegyelem az, amitől leesik az állunk, és azt mondjuk: „Micsoda?! Isten ilyen jó?! Isten ennyire dicsőséges?! Isten ennyire szeretetteli?! Isten ennyire törődő?!” Érdekes, a törvény jelenlétében nem tudok mentegetőzni, mert olyan jól ki van találva. Sajnos. :-) Ám a kegyelem jelenlétében nem akarok mentegetőzni. „Tényleg? Isten ilyen? Ez annyival jobb, mint valaha reméltem volna!”
A kegyelem megmutat valamit Isten jelleméből, amit nem ismerhetnénk. Megmutatja Magát, és hiszem, hogy nem értjük; hiszem, hogy nem tudjuk; hiszem, hogy nem látjuk az egész képet. Amikor ott leszünk a mennyben, azt fogjuk mondani leesett állal: ez még nagyobb, mint hittem volna.
A kegyelem azonban felszabadít minket. Nem kell azon nyomulnom, hogy megvédjem magam, hanem élvezhetem azt, hogy Isten befogadott engem, és elámulhatok azon, hogy mennyire közel vagyok Hozzá, mennyire egy vagyok Vele. Persze, ez nem egy teológiai meghatározása a kegyelemnek, de talán érthető.
„nagyobb kegyelmet ad” Minél ad nagyobb kegyelmet?
Ø A kegyelem nagyobb, mint a bűn. Ez nagyon-nagyon jó hír. Róm 3:25. A kegyelem erősebb, mint a bűn.
Sokszor azt hiszem, hogy a bűnöm a legnagyobb erő az életemben. Főleg, ha hozzá vagyok kötve valamihez. Van egy nagyon rossz szokásom, amit nem tudok kidobni, és azt gondolom, az a legnagyobb erő az életemben. Az érzékiségem, vagy az érzelmességem, vagy a vágyaim, vagy valami más. „Az én bűnöm a legnagyobb erő az életemben.” Nem! Isten kegyelme nagyobb annál.
Jézus Krisztus eljött és megmutatta, hogy Isten igaz volt, amikor befogadott minket. Viszont néha azt hisszük, hogy nekem kell megküzdenem a bűnömmel. „Ott a bűnöm az életemen, és az én erőfeszítésem egy nap majd jobb lesz, mint a bűnöm; nagyobb lesz, mint a bűnöm; és akkor szabad leszek a bűnömtől.” Nem! Isten kegyelme nagyobb a bűnünknél. Lerendezte a keresztnél, és aztán lerendezi minden nap az életünkben. Isten kegyelmét kell kérnem ahhoz, hogy ne bukjak el, hogy ne járjak a bűnömben, hogy ne éljek a bűnömben, és nem kell ebben élnem.
Ez az egyik nagy fájdalmunk. Illés 1Kir 19:4-ben azt mondta: ó, jaj, nem vagyok jobb az én atyáimnál. Ez van! Ilyenek vagyunk. Ez egy küzdelem nekünk. Nem élvezzük azt, hogy gyengék vagyunk, hogy bűnösek vagyunk. A kegyelem azonban nagyobb a bűnünknél.
Nem a bűnnek kell uralkodni az életemben. Nem számít, mi az – nem tudom, hogy mi a tiéd –, de gondolj bele! Zsid 12:1 félretévén a körülvevő, bekerítő, becserkésző bűnt, kitartással fussunk! Hogyan lehetséges ez? Nagyobb kegyelem! Nagyobb, mint a bűn. A kegyelem nagyobb, mint a bűn Isten szemében és a mi életünkben is. Nem csak a mennyben, hanem itt és most. Ha Isten kegyelméből merítek, akkor nem kell a bűnömben élnem.
Ø A kegyelem nagyobb, mint a bűntudat. Ha kegyelemben járunk, akkor a kegyelem kiveszi a bűntudatot az életünkből. Zsid 10:22 a szívünk meg van tisztítva a gonosz lelkiismerettől.
Vannak az emberi erőfeszítések, hogy elbánjunk a bűntudattal. Van, aki gyógyszereket szed rá; van, aki pszichoanalízisre jár. Ebben az érdekes az: ha tudom mi a bűnöm, az nem oldja meg a bűnömet. Még ha meg is tanulom elkerülni a bűntudatomat, a helyzetet, az nem jelenti, hogy az nincs ott. Ez nem megoldás. Az, hogy kutatom, az, hogy elemzem, nem segít rajtam.
Lehet, hogy tudom, mi a hibám, de csak Krisztus vére segít rajtunk. Semmi más. Semmi nem törli el a bűneim, csak Krisztus vére. Az tisztítja meg a lelkemet a bűntudattól. Viszont a kegyelem nagyobb, mint a bűntudat. Nem kell, hogy a bűntudat megkötözzön.
Ø A kegyelem nagyobb, mint a szégyen. Ez nagyon jó hír. Szerintem ez a nagy félelme minden embernek.
Mát 22:11-től egy lakomán vagyunk, egy menyegzőn, egy ünnepen.
Mát 22:11 11Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, akinek nem vala menyegzői ruhája. 12És monda neki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata.
Álmodtad-e már ezt? Ott voltál egy helyen, és az kérdezték: „Te mit csinálsz itt?”, és mindenki látta, hogy te nem illesz oda. „Én nem vagyok ide való.” Miért? Ha valaki az ajtón jött be, vagyis meghívott vendég volt, akkor kapott egy menyegzői ruhát, de ez a fickó valami ablakon keresztül mászott be, valami illegális módon. Ez a félelem megvan a szívünkben. Ez a szégyen. Mi van, ha kiderül, hogy nem illek be oda?
Tizenévesek rengeteg marhaságot megcsinálnak emiatt. Például elszívják a füves cigijüket. (Nem csak a tizenévesek.) „Azért, mert a szégyenem azt mondja, hogy nem illek ide, és ezért viselkedek egy bizonyos módon, hogy úgy tűnjön, mintha mégis idevaló lennék. Úgy tűnjön, mintha idevaló lennék!” Van egy jó hír:
2Pét 1:4 … azok által isteni természet részeseivé legyetek …
Ez azt jelenti, hogy a kegyelem új természetet adott nekünk, és beillünk Isten jelenlétébe. Otthon vagyunk a szentek közösségében. Már mennyei állampolgárok vagyunk. Nem arról szól, hogy mi van, ha nem vagyok méltó rá, hanem igenis méltó vagyok rá. Nem az én munkám volt ez a kegyelem, hanem Isten ajándékba adta ezt nekem, én beillek az Ő jelenlétébe. Én oda tartozom. Az az én helyem igazából. Ott vagyok otthon. Amikor a Sz.Sz. szól hozzám, akkor az olyan, hogy Ámen. Egyetértek, közösségünk van. Amikor a bibliámat olvasom, az beszél hozzám. Azért, mert a kegyelem új természetet adott nekem, és így beillek abba a közösségbe. A kegyelem nagyobb, mint a szégyen. Ézs 6-ban Ézsaiás azt mondta:
Ézs 6:5 … Jaj nekem, elvesztem, mivel tisztátalan ajkú vagyok és tisztátalan ajkú nép közt lakom …
Ézsaiás azt mondta: én nem illek ide, nem illek a mennybe, nem vagyok idevaló, ez nem az én helyem. Aztán azt mondja:
Ézs 6:6-7 6És hozzám repült egy a szeráfok közül, és kezében eleven szén vala, amelyet fogóval vett volt az oltárról; 7És illeté számat azzal …
Ez azt jelenti, hogy Isten megtisztította őt. Ez velünk is megtörtént. Ez a kegyelem munkája, amire mi nem lettünk volna képesek. Isten egy pillanat alatt elvégezte az életünkben, amikor újjászülettünk. Krisztus vére megmosott bennünket. A bűnt legyőzte a keresztnél. Isten bánik a bűntudattal a szívünkben a Sz.Sz. által. A Sz.Sz. azt mondja nekünk: „Jézus elbánt a bűnöddel. Új természet részese vagy. Te beillesz ebbe a közösségbe. Nem te vagy az, aki kilóg, hanem te vagy az, aki ide beillesz. Ez a te helyed. Isten jelenléte a te helyed. Ez a valóság.”
Ø A kegyelem nagyobb, mint a gyengeségünk. Azért, mert ez a rendelkezésünkre bocsájtja Isten erejét. 2Kor 6:7-ben azt mondja Pál: Isten hatalmával. Isten hatalma Pál rendelkezésére állt, meg is ragadta, és használta azt, és szolgált vele, és járt azzal. Nem a gyengeségében élt. Gyenge volt? 2Kor-ban olvasunk arról, hogy nagyon gyenge volt. Lehet, tudsz ezzel azonosulni; lehet, olyan erősnek hiszed magad, hogy nem; de van egy jó hírem: a nap, amikor a valóság-terápia meglesz az életedben, akkor tudhatod, hogy a kegyelem nagyobb, mint a gyengeség.
Élhetek a gyengeségben, ha úgy választok. Mondhatom azt: én olyan gyenge vagyok, ez az én életem. Mindannyian mondhatnánk ezt és mindannyian kucoroghatnánk valamilyen sarokban. „Én olyan gyenge vagyok. Én nem, én nem … olyan gyenge vagyok.” Mindannyian élhetnénk így, kétség nélkül. A legerősebb, a legnagyobb, a leg-hittelteli-bb hívő élhetne úgy, hogy azt mondaná: én olyan gyenge vagyok. Támogathatná a saját gyengeségét, megvallhatná a saját gyengeségét, hihetné a saját gyengeségét, és élhetne abban, de nem kell. Nem kell!
Pál azt mondja Fil 4:13-ban: mindenre van erőm Krisztusban, aki engem megerősít. A görög igeidő szerint így is mondhatnánk: mindenre van erőm, amint Krisztus megerősít; folyamatosan, amint Ő megerősít engem. Erre van szükségem. Isten kegyelme a mai nap. Megint itt a megkörnyékező bűn, a gyengeségem, ami olyan közel van hozzám, és a kegyelem nagyobb az életemben. Isten kegyelme nagyobb, és nem kell abban járnom.
Ha nem tanulom Krisztust, ha nem növekszem Őbenne, ha nem járulok a kereszthez újra meg újra, akkor nem fogom ismerni a kegyelem hatalmát, Isten hatalmát; csak a gyengeségem erejét. Vicces nem? A gyengeségem ereje. A gyengeségem nem erős igazából, csak ha én támogatom, csak ha én annak szentelem az időmet.
Ø A kegyelem jobb. Zsid 27 Krisztus jobb szövetség közvetítőjévé lett. Jobb szövetség, a kegyelem szövetségéé.
A kegyelem jobb a törvénynél. Mert a törvény nem ad magával erőt arra, hogy éljünk is általa. Ez nagyon fontos. Ezért van az, hogy a gyülekezetben nem törvényt tanítunk, hanem meggyőződéseket. Mi a különbség? Az elvárás.
Példa: A tized fontos. Igaz? Aztán a kamera, amint megy a kosár körbe, követi azt, és aztán mindenkinek küldünk egy levelet a hét során, hogy vagy elvesztetted a munkád vagy elfelejtetted beadni a tizededet, úgyhogy vagy töltsd ki ezt az ima fecnit, hogy imádkozzunk neked munkáért, vagy küldd a tizededet.
Ez egy törvény lenne. Ez egy elvárás lenne. A meggyőződés nem ez. A meggyőződés bizonyosság arról, hogy mi a helyes. Ez fontos, hogy ez az én szívemben van. Nem úgy van, hogy nekem van egy meggyőződésem, aztán majd lenyomom a torkodon. Ez nem így működik. Hanem ha Isten felkészített engem, akkor el tudom fogadni azt.
Kegyelem nélkül soha nem tudtam igazán elfogadni a törvény igazságát. Azért, mert a törvény azt mondta: „Tudod, hogy hibáztál? Akkor meg kell halnod.” Ilyen megértően, kedvesen, könnyedén. :-) Nehéz vele egyetérteni. Milyen lenne ez? A rendőr leint: „Tudja mennyivel ment?” Mivel ismered a törvényt, hogy ne hazudj, bevallod: 60-nal mentem. „Bizony, én is ezt mértem.” – és előhúzza a pisztolyát, és a helyszínen lelő, és kész. Elismernéd-e, hogy hatvannal mentél?
A törvényt nehéz elfogadni. Azt mondja Jak 2:10-ben: ha a legkisebb dologban megszegted a törvényt, akkor az egész törvényben bűnös vagy. Az egészben. Amikor azt hazudtad anyukádnak, hogy nem te etted ki a szaloncukrot a fán a papírból, hanem a kisöcséd, akkor az egész törvényben bűnös voltál onnantól.
Úgyhogy az igazság igaz, csak nem tudom elfogadni. Olyan mintha akarnék adni valakinek egy doboz édességet, és belecsomagolnék egy olyan golyót, amivel a házakat bontják. Nem tudná elfogadni az ajándékomat. :-) A csomagolás nem megfelelő. Szép a szándék, csak …
A meggyőződés az az igazság, amit el tudok fogadni a Sz.Sz-től, mert felkészített engem. Ő így adja nekünk ezt. A kegyelem meggyőződéseket ad nekünk. Meggyőzi a szívünket valamiről. Ez nagyon fontos.
Vannak emberek, akik azt hiszik, hogy ez a munkájuk. Megpróbálják az egész Bibliát lenyomni a másik torkán. Nem érdekli, hogy a másik készen van-e, vagy nincs kész, van-e kapacitása, van-e hite. „Kit érdekel? Nyisd nagyobbra! – és tuszkolja. – Majd most megtanulod! Így a helyes. Így a jó. Majd én megmondom neked!” Tudod, egyszerűen csak törvénykező vagy, de olyan régóta jársz a gyülekezetünkben, hogy tanultál rá egy jobb kifejezést: meggyőződéseket adok át neked, drága testvérem.
Hagyd, hogy a Sz.Sz. elvégezze az Ő munkáját, amikor Ő megteszi! Ha túl gyorsan próbálod, tönkreteheted egy hívő hitét. Nekem eljött a nap, amikor Isten meggyőzött a tizedről, azóta adok tizedet. Viszont senki nem nyomta le a torkomon. Hallottam róla a pulpitusról, és azt mondtam: ez jó mindenki másnak, de nem nekem. Aztán egy nap a Sz.Sz. szólt hozzám, és azt mondtam ámen. Aztán volt, hogy elbuktam benne, de azóta igazából van egy meggyőződésem a dologról.
Ma reggel P. Graham olyan gyengéden mondta a gyülekezetének: meggyőződések.
- Egy hónapban egy evangelizáció.
- Nem úgy érti P. Graham, hogy egy héten egy, vagy minden nap?
- Persze, hogy úgy értem, de kezdd el ennyivel, ha ennyire van kapacitásod. Ha egy hónapban egyszer csinálod, előbb-utóbb úgyis többet fogod csinálni. Menj el egy missziós útra 2011-ben!
- Nem úgy érted, P. Graham, hogy háromra, vagy ötre, vagy tízre?
- Igen, úgy értem. Ha elkezded eggyel, Isten fölkavarja a szíved, ha erre van kapacitásod; és majd Ő munkál egy meggyőződést, és aztán menni fogsz.
Ámen. Ez így működik.
A kegyelem jobb, mint a törvény!
Ø A kegyelem jobb, mint a kárhoztatás. Azért, mert a kárhoztatás nem hoz létre kapacitást, nem hoz létre képességet az emberben. Ez nagyon fontos.
A görögben több szó van arra, amikor megintek valakit a bűne miatt. Az egyik egyszerűen csak egy vádra utal. Nem számít, hogy igaz vagy nem. Van egy a négy között, amelyik azt jelenti, hogy igaz, amiről beszélek, és nemcsak hogy igaz, hanem amint beszélek erről, amint kommunikálom ezt feléd, az életedben az történik, hogy attól meg is fordulsz, elfordulsz a bűntől, ott is hagyod azt. Ezt úgy hívjuk, hogy meggyőzés. A Sz.Sz. meggyőz bennünket.
Ján 16:8 arról beszél, amikor a Sz.Sz. eljön és megfeddi a világot – ez az a szó – meggyőzi a világot igazság, ítélet tekintetében. A Sz.Sz-nek ez a szolgálata. A Sz.Sz. nem kárhoztat bennünket, nem azt mondja bűnös vagy irány a pokol; hanem azt mondja: bűnös vagy, fordulj meg; és létrehoz egy kapacitást. Azt mondja: igen, volt bűn, de ugyanakkor a bűn meg van bocsájtva, és ugyan akkor el vagy fogadva, és ugyanakkor van jövőd Istennel. Merj járni Vele, merj bízni Benne. Ismerd el, érts egyet a bűnöd bűnösségével, és aztán járj a Szellemben és élj szabadon.
Ez annyira jó hír, hogy a kegyelem jobb, mint a kárhoztatás.
Ø A kegyelem jobb, mint az engedékenység. A kegyelem jobb, mint a tolerancia. Ma azt mondják, legyél toleráns. Mi meg azt mondjuk: nem; nem toleránsnak kell lenni, hanem kegyelmesnek. Az engedékenység nem sürget engem arra, hogy növekedjek; nem segít engem abban, hogy növekedjek, de a kegyelem arra bátorít, hogy növekedjek.
Megbocsátunk és elfelejtjük. Ez azt jelenti, hogy kegyelmesek vagyunk, de azt is jelenti, hogy nem bátorítjuk a bűnében a másikat azzal, hogy kompromisszumot kötünk. Ez jó hír.
A kegyelem
- nagyobb, mint a bűn,
- nagyobb, mint a szégyenünk,
- nagyobb, mint a bűntudatunk,
- nagyobb, mint a gyengeségünk.
A kegyelem
- jobb, mint a kárhoztatás,
- jobb, mint a törvény,
- jobb, mint az engedékenység.
Ez egy gyönyörű dolog az életünkben!
Róm 11: 6 a kegyelem és a cselekedetek kölcsönösen kizárják egymást. Ha megpróbálod tetszetőssé tenni magad Isten szemében, azt mondod: én olyan jó leszek, hogy Istennek be kell engem fogadnia, akkor Isten azt mondja: „A kegyelmemet nem adhatom neked, mert a kegyelem és a te jócselekedeteid kölcsönösen kizárják egymást. Vagy te teszel jót, és tökéletes vagy, vagy nem tudsz jót tenni, és az Én kegyelmem tökéletessé tehet téged.”
A kegyelem és a mi jócselekedeteink kizárják egymást, de a kegyelem dolgozik bennünk. Amikor elfogadjuk Isten kegyelmét, az munkálkodik az életünkben. Ez nagyon fontos dolog az életünkben.
Kol 1:29 Pál azt mondja: én munkálkodom. „Nem most mondtad, hogy a kegyelem …” A válasz az, hogy Pál elfogadta Isten kegyelmét, és aztán ez által rengeteget munkált. Ez egy másik alap, egy másik kiindulópont, más cél. Más helyzetben vagyok. Nem a szégyenem űz engem, nem a gyengeségem elől menekülök. Nem arról szól a dolog, hogy a törvénynek próbálok eleget tenni, vagy a kárhoztatás csavarja ki a karomat, hanem az Ő kegyelme elfogadott engem, megtisztított engem, és ezért munkálkodom hatalmasan az Ő ereje szerint.
Fil 2:13 Isten az, Aki munkálja bennetek az akarást, és a cselekedetet az Ő akarata szerint. Ez a kegyelem. Megengedjük, hogy Isten dolgozzon a szívünkben és aztán eszerint élünk, e szerint járunk.
Szeretném azt mondani, ne engedjük, hogy valami megkötözzön minket ebben a járásban. Mert annyi minden lenne, ami azt mondja: nekem jogom van hozzád, én vagyok a legerősebb dolog az életedben – hetet soroltam fel ezek közül – Isten kegyelme nagyobb, jobb, több ezeknél. Amit Ő ad nekünk, az olyan szabadság, olyan erő, olyan hatalom. Erre van szüksége minden embernek, aki még nem ismeri az Urat körülötted. Ámen.
Magyar
English
