P. Musztafa
1Móz 15:1-6 E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges. És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkűl járok, és az, a kire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer? És monda Ábrám: Ímé énnékem nem adtál magot, és ímé az én házam szolgaszülöttje lesz az én örökösöm. És ímé szóla az Úr ő hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem a ki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd. És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; - és monda nékie: Így lészen a te magod. És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul.
Ahogy olvasom ezeket látom, hogy növekszik Ábrahám. Először úgy gondolja, hogy ez a gyemrek lesz az örökösöm. Azt mondja: nincs másik fiam. De Isten azt mondja: ne siess. Csak állj meg. Figyelned kell, hallgatnod és elfogadnod. Mert amit ígértem neked, annak el kell jönnie. Annak életre kell kelnie és végbe kell mennie. De siess. Csak várj. Legyen várakozásod. Mert Ábrahám, amit veled tesze épp, növekedést hoz az életedben.
Ábrahám hitben növekedett. Nagyon nehéz a csillagokra nézni úgy, hogy ennyi leszármazottam lesz. Ez nagyon elvontnak tűnik. Ez rengeteg. Amikor igazából még egyetlen saját fiam sincs. Isten nagy dolgokat tesz az életünkben. Olyanokat amiket természeti emberként nehéz elhinni, de Isten folyton megteszi ezeket. Nem könnyű feladatokat ad. Hanem mindig valami óriásit ígér, annyira nagyot, valami olyat, ami lehetetlen az ember számára. És azt szeretné, hogy higgyünk és kövessük Őt, a kétely árnyéka nélkül. Azt mondjuk: Uram, ez a te szavad? Akkor nincs szükségem más információra. A keresztény élet annyival könnyebb, ha először megértem, hogy ez Isten szava és azt mondom: Uram bármit mondasz.
Vannak bizonyos képességek amiket ki kell alakítanunk. Az egyik: gondolkodjunk az életben. Mi ez igazából? Szokásokon keresztül fejlesztünk ki, amiket gyakorlunk. Ez a képesség. Ha nem szoktam meg, hogy Isten minden igéjében bíztam, akkor sok nehézségem lesz és másokat fogok okolni a kudarcomért. Ki miatt van? A pásztorom a hibás? Isten? Ki kell alakítanom a képességet, hogy a hitben növekedjek. Az érzelmeinket sokszor fejlesztjük – mit érzek, mit nem. De hiányzik a hit képessége. Jak 1:19-ben említ egy fontos képességet: legyél gyors a hallásra és lassú a beszédre és a haragra. Ez nagyszerű képesség, amit hitben kifejleszthetünk. Légy gyors a hallásra. Amikor valaki hitben szól, prédikál, imádkozik, akkor felismerem és azt mondom: ez fantasztikus, ez kegyelem, ezt szeretném az én életemben. Szeretnék növekedni ezekben a dolgokban. Nem hasonlítgatom magam, hanem vágyom valamire és a vágyaim az Úrra vonatkoznak. Mert az Urat szeretném imádni, mert Ő méltó. Úgy szeretném imádni, ahogy Ő méltó rá. Ebben növekednem kell. EL kell fogadnom. Hitben kell lépéseket tennem.
Ábrahámnak meg kellett tanulnia valamit, hogy a dolgok nem úgy történnek ahogy ő várná. Hanem úgy ahogy Isten akarja. Még nem látom amit Isten ígért, lehet.
De 1Móz 15:6 És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul. A képesség a hitre, igazságra vitte Ábrahámot. Ábrahám elfogadott valamit, amire még nem állt készen. Ez Isten munkája volt. Ez csoda. Amikor halljuk Isten igéjét, lehetlennek tűnhet, de hit által tudjuk, hogy jó nekünk. Az Úr elkészítette az utat és én hinni és bízni fogok és magamévá teszem, elfogadom. Ezt fogom hazavinni. Ez pedig életet hoz majd nekem.
P. Kende
Márk 5:38-40 És méne a zsinagóga fejének házához, és látá a zűrzavart, a sok síránkozót és jajgatót. És bemenvén, monda nékik: Mit zavarogtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, hanem alszik. És nevetik vala őt.
A történetet biztos ismeritek. Jairus, a zsinagógafő lánya nagyon beteg volt. Jézushoz ment és hívta Őt, jöjjön és segítsen, gyógyítsa meg a lányát. De a lánya meghalt miközben Jézus úton volt. Amikor Jézus odaér, akkor azt mondja: mit hangoskodtok itt? Miért sírtok? Mi ez a zűrzavar? Nem halt meg csak alszik. Nevetnek rajta persze. Mert tudják hogy meghalt. Legalábbis azt hiszik.
Ők annyira jól tudták, hogy a lány meghalt. Egy értelemben mondhatnánk, igazuk volt, tényleg meghalt. Amikor Jézus azt mondta: csak alszik, akkor Ő valami másra, többre nézett. Amire Ő nézett, azt ezek az emberek nem láthatták természetileg. Ők csak azt látták, hogy a gyermek meghalt. Jézus azt mondta: én ismerem az Atya akaratát, tudom mi fog történni. Bízzatok bennem. A gyermek nem halt meg csak alszik. Nevettek rajta. Kinevették.
Erre gondoltam: velem is megtörténhet ez: Jézus azt mondja: ez a javadra van. Én pedig azt mondom: hahaha! Nem vagy magadnál Uram. Ilyenek vagyunk, nem? Könnyen megtörténhet velünk, hogy annyira jól tudjuk mi történik. Annyira értjük. Shane ferdén néz rám és én tudom, hogy gyűlöl engem. Irigy rám. Tudom mi történik. Isten azt mondja: Shane-nek gyomorrontása van, vagy fájnak az ízületei, veszített a Dallas Cowboys, tehát mindenkire így néz ma. Én azt mondom: Uram, gyermeteg mese ez. Mit tudsz Te erről? Én ember vagyok, tudom mi van az ember szívében, tudom mit gondol rólam. Vagy valami komolyabb: meghal valaki akit nagyon szeretek. Akiről tudtam, hogy itt lesz egész életemben velem. Aztán nincs: és azt mondom, Uram hogy tehetted, miért engedted meg?
Jézus azt mondja Jairusnak, meg a többieknek: nem halt meg csak alszik. Halott, de Jézus felkelti. Furcsa helyzet. A gyermek előtt valójában akkor még volt egy csomó élet. Ez az amit fel kell ismernem: nem ismerem a helyezet valóságát, teljességét – természetileg nem is ismerhetem.
Ésa 57:1 Elvész az igaz és senki nem érti. Emlékszem amikor egy-két éve egy lelkipásztor egy másik gyülekezetben, egy egyszerű fertőzés miatt a karján meghalt. Fontos ember volt. Tényleg. Nagyszerű volt a szolgálata. Ahogy építette a kapcsolatokat a gyülekezetek között. Emlékszem a felismerésre, hogy te jó ég! Erre gondoltam: olyan könnyen azt mondom, tudom mi történik. Uram te utálsz engem. Uram, az ellenség győz. Tudom mi történik. Uram, mindenki az ellenségem. Mindenki útál engem. Uram!
A másik oldala a versnek: Ésa 57:1 mert az igaz ember a gonosz elől vétetik el és bemegy a nyugalmába. A békességbe. A testvér. Isten ismeri a teljes képet. Én nem.
El tudom képzelni, hogy milyen e-mail-eket írtak a farizeusok ezután. Mi volt a szalagcím: "Jézus kirúgja a siratókat" , "Jézus megakadályozza a temetést", stb. Valóban. Mert feltámasztotta. Mi történik? Olyan könnyen elfogadom a negatívat, a rosszat, közben megeshet, hogy van egy másik oldal amit nem látok, amivel óvatosnak kell lennem! Hallok egy másik gyülekezetről és nagyon negatívat hallok, mert bántották a testvért ott. Lehet, hogy igaz. De tudod megtörténhet, hogy a szívünkben azt mondjuk: tudtam! Azok olyanok. Hát mi nem vagyunk ilyenek! Ismerős? Egy vámszedő és a farizus Isten elé mentek imádkozni. A farizeus így imádkozott: köszönöm, hogy nem vagyok olyan, mint az a vámszedő.
Mi közöm nekem ahhoz? Isten szolgái. Hogyan ítélhetném meg őket? Biztos van egy másik oldala. Ők az Úréi, majd bánik velük. Jel 2-3-ban van hét levél hét gyülekezethez. Arról szól, hogy Isten bánik a gyülekzetetekkel, a szükségük szerint, szeretettel. Dícséri őket, s ha kell feddi, de mindenképpen vezeti őket. Miért gondolkodnék úgy róluk? Könnyű ránézni a testvéremre és megítélni, véleménnyel lenni róluk. De milyen jó erre gondolni: Jézus azt mondta, nem halt meg csak alszik!
Milyen jó így gondokodni. Uram, te ismered a másik oldalát ennek a történetnek, és én várom, hogy én is megláthassam. Én is örülhessek, azt mondhassam: "Ez az, most már értem! Köszönöm Uram!" De addig is hogyan fogok járni? Ha úgy gondolkodom a másikról, ahogy, akkor a gondolkodásom megfoszthat a közösségtől. Ha keserű vagyok egy ember elvesztése miatt, akkor nem fogom úgy élni az életem, ahogy az Úr szánta nekem. Ján 10:10 miért jött el Jézus? Hogy életünk legyen, és nem csak életünk, hanem bővölködő életünk. Őbenne.
Ha beengedem azt, hogy csak az egyik oldalát értem és megelégszem vele, akkor elveszítek valamit. Néha hallom ezt. Éretlen vezetőktől a szolgálatban, megesik. Egy vezető testvér felismeri a másik képtelenségét. Szeretném a Ritát használni, hogy megszervezze az audió-videó szolgálat egy szakmai részét. Aztán egy nap rájövök, hogy képtelen rá. Tudod, láttam ilyet. Onnantól Rita értéktelen számomra. Leírtam. Micsoda ostobaság!? Rita milyen drága, ő a testvérem. És ebben a feladatban nem jó. Na és? Csak van valami más amit tud csinálni?! Tud az Úrral járni! Megeshet velünk, hogy látjuk egy oldalát a képnek és azt mondjuk: értem. Annyira ostobák és rövidlátók vagyunk közben, nevetséges az egész, nem ismerjük az egész történetet.
1Sám 4-ben Izrael kiment a filisztuesok ellen és legyőzték Izraelt, négyezer ember meghalt, veszítettek. Kérdezték: miért?
1Sám 4:3 És mikor a nép a táborba visszatért, mondának Izráel vénei: Vajjon miért vert meg minket ma az Úr a Filiszteusok előtt?! Hozzuk el magunkhoz az Úr frigyládáját Silóból, hogy jőjjön közénk az Úr, és szabadítson meg ellenségeink kezéből.
Keresték az Urat? Nem az Urat keresték, hanem a győzelmet. Megkérdezték az Urat mit csináljanak? Nem. Úgy gondolták, hogy Istent alárendelhetik az ő akaratuknak. Azt gondolták, ha a frigyládát odaviszik, akkor Isten is odamegy és akkor majd győznek. A sorrend össze van zavarva. Sokszor látjuk Bírák és Józsué könyvében. Odamennek az Úrhoz: harcoljunk vagy ne? Isten azt mondja: tegyétek, vagy azt mondja: ne. Aztán utána Isten nekik adja a győzelmet. Ez a sorrend. Odamegyek Istenhez: jól látom, helyesen értelmezem?
Ezek az emberek kivitték a frigyládát és úgy elverték őket, hogy csak na. Ráadásul a frigyládát is elvitték. Nem mintha számított volna nekik. Úgyse keresték az Urat. Nem tűnt fel. Mint a hívő, aki elveszíti a Bibliáját és nem veszi észre három hónapig. Ők is így voltak. Nem számított nekik. De történt valami.
1Sám 4:10 Megütközének azért a Filiszteusok, és megveretett Izráel, és kiki az ő sátorába menekült; és a vereség oly nagy volt, hogy Izráel közül harminczezer gyalog hullott el.
Isten jelenléte velem lehet, és közben mégsem tapasztalom. Semmit nem élvezek belőle. Ha megelégszünk ezzel az egy oldallal, már amit látok, amit hallok, aztán ítélek és azt mondom: értem. Tudom miről van szó, én annyira tudom, miként mennek a dolgok.
Ma reggel arról beszéltünk, hogy Isten arra hívott el minket, hogy az Ő világosságával ragyogjunk a világban. Hogyan lehet ez? Nem azért mert mindig nálam van a Bibliám, vagy sok Igeverset tudok, vagy mindig hívőkkel vagyok. Ezek közül egyik sem rossz persze. De nem a válasz.
Hallanom kell. Ésaiás 50:4 hallanom kell. Aztán ugyanott, szólnom kell. Tovább kell adnom a bátorítást amit kapok Istentől. És járok benne. Hogyan? 2Kor 4:2 hit által. Nem látás által. Járok Ővele. Ez az ahogy éljük az életünket.
2Móz 27:20 Te pedig parancsold meg az Izráel fiainak, hogy hozzanak néked tiszta faolajat, a melyet a világításhoz sajtoltak, hogy szünet nélkül égő lámpát gyujthassanak.
Mit mond? Szünet nélkül égjen. Miről szól ez? Az olaj a Szent Szellem képe. Ahogy Zak 4:2-6-ban. Isten azt mondja: "Azt akarom, hogy így élj. Légy betöltve a Szent Szellemel, járj benne, hogy ne fogyjon el az olaj, égjen a világosság, legyen tekintélye Istennek, hogy élvezhesd hogy veled van!" Nem csak velem van és közben nem vagyok biztos benne, hanem élvezem, hogy velem van! Miért? Mert Uram tiéd a fülem, hallani akarok. Szeretném ha használnád a szám, a tetteim, kérlek használj. Aztán van egy közösségünk. Élvezzük ezt. Néha hívők azt kérdezik és megijedek ettől: még mindig szeretni fog Isten ha...? A válasz: igen, ha hívő vagy szeretni fog akkor is. Ugyanakkor, ha hívő vagy, akkor minek részegednél le, miért válnál el a házastársadtól? Ha hívő vagy, akkor miért ne élveznéd Isten jelenlétét az életedben?! Ha igazolást keresel hogy bűnben élj, akkor Istennek az Igéje neked szól: az olaj soha ne fogyjon ki, a fény legyen jelen. 1Ján 1:7 szerint: járjunk a világosságban. Miért ne járnánk benne?
Az Izraeliták kivitték a frigyládát, miközben Isten közöttük volt, így is úgy is. De tényleg nem számított, hogy frigyládával vagy anélkül, mert nem voltak közösségben, nem keresték és nem jártak a Szellemmel betöltve. 1Sám 3:19 Sámuel felnevekedék, az és az Úr vala Ővele, és semmit az Ő Igéjéből a földre nem hagyott esni. És az Úr kezdett ismét megjelenni Silóban. Mert kijelentette magát az Úr Sámuelnek Silóban, az Úr beszéde által.
Izrael vereséget szenvedett. Izrael nem élvezte az Istennel való közösség gyömcöslét az életükben. De Sámuelnek megvolt a közössége. Frigyládával vagy anélkül, közösségben volt Istennel. Ez a jó hír. Mi is így lehetünk. Olvasunk híreket, és az ember azt mondhatná: milyen szomorú! De figyelj! Nem a mi életünk ez. Hanem az élet amit kaptunk Istentől, annyival nagyobb. Miközben Izrael ment lefelé, Isten készítette fel Sámuelt, dolgozott benne, felkavarta a szívét. Nem engedett egy Igét sem a földre esni.
Amikor hallasz ne engedd a földre esni, hanem "Uram adj még, vezess!" Elmész a rap-re, beiratkozol a Bibliaiskolába. Nem engeded a földre esni az Igét. A körülötted lévő emberek élvezik és te is. Hogyan lehetséges, hogy gyümölcs van az életemben? Ránézek valakire, aki ferdén néz rám. 1Kor 13 szerint szeret engem Isteni szeretettel. Biztos.
Mennyivel jobb így élni. Annyira egyszerű az a dolog amire Isten hív: nem engedett egyetlen Igét sem a földre esni. Az Úr pedig beszéde által kijelentette magát. Mennyire nagyszerű ez. Isten az Ő Igéje által kijelenti magát nekünk. Köszönöm Uram!
Megragadjuk ezeket és nem engedjük leesni. Nem magyarázom meg, hogy az az Ige biztos a másiknak szólt. Vagy ez az Ige igaz, de az én esetem más. Hanem bízom Istenben. Uram, itt vagyok valahol, ötven évesen, Uram fél lábbal a sírban és nem vagyok házas és Isten azt feleli: bízz bennem. Ezt hallom már huszonöt éve. Isten azt mondja: nincs már sok hátra hallgasd még egy kicsit! Mi a baj ezzel? Azt mondani: Uram hiszek neked. Nem vagyunk érzéketlenek, van fájdalom, veszteség, megesik, hogy van keserűség a szívemben, de miért ne élvezném inkább, hogy az ÚR velünk van?! Ahogy nem engedem a földre hullani a beszédét, nem veszítek. A napjaink drágák, nem engedem elveszíteni. Legyek telve élettel vagy haldokoljak, azok drága és hasznos idők Istennel. Uram te látod a másik oldalát, várom, hogy én is lássam!
Márk 5:36 az Úr azt mondja: ne félj csak higgy.
Magyar
English
