P. Kende: Karácsony - a szeretet egy személyben kifejezve

Az élet olyasvalami, amit nem tudunk nagyon jól meghatározni. Mi az élet? Van rá egy meghatározás a kémiában, de nem ér sokat, van egy a biológiában, de az sem ér sokat. Nem igazán tudjuk meghatározni, hogy mi az, de mindannyian tudjuk, hogy mi az.

Mind tudjuk, hogy mi a különbség aközött, amikor egy szerelmes verset az ember a középiskola második osztályában az irodalom tanárnőnek mond fel, és milyen az, amikor a szerelmesének mondja el. A kettő között van egy nagy különbség. Az egyikben nincs túl sok élet, a másik pedig nagyon is élő. Sok ilyen dolog van az életben.

Mi egy helyi gyülekezet vagyunk és van egy bibliaiskolánk. Emlékszem, volt két nigériai diák. Egy érdekes történet szól róluk. Elmagyaráztuk nekik szeptember elején, hogy amikor lemegy a hőmérséklet 15°C-ra és esik az eső, az még nem tél. Az még csak ősz. Ezt nem értették, csak mondták, hogy nagyon hideg itt a tél.

Aztán elmagyaráztuk, hogy a tél az lesz, amikor esik a hó és mínusz lesz. Két kifejezést nem értettek ebből: a mínusz és a hó.  Azt kérdezték tőlünk, hogy mi az a hó. Elmagyaráztuk, hogy amikor megfagy a víz, és…

-          Ja, az a jég!

-          Nem, nem! Nem jég. A hó az más.

-          Az jó vagy rossz?

-          Az nagyon jó. Abból golyókat gyúrunk, és dobáljuk egymást.

Azt hitték, hogy ugratjuk őket. Miért tennénk ilyet, hogy jéggel dobáljuk egymást? Aztán elmagyaráztuk nekik és megértették, de ez nem segített rajtuk igazából. Megértették, amit mondtunk nekik, de nem bírták elhinni, hogy mi „barbár északi népek” ilyen szörnyű dolgokat csinálunk egymással, hogy dobáljuk egymást jéggel.

Miért mondom ezt? Azért, mert vannak dolgok, amiket nem nagyon lehet pontosan elmagyarázni valakinek, aki nem tudja, hogy mi az. Másrészt pedig vannak dolgok, amiket hiába lehet jól elmagyarázni, akkor sem olyan, mintha valaki átélné. Igazából az, amiről beszélek, ezek is ilyen dolgok.

Pál apostol azt írta 2Kor 9-ben (II. Korinthusi levél 9. fejezet), hogy hála legyen Istennek az Ő kibeszélhetetlen ajándékáért. Ez azt jelenti, hogy hála legyen Istennek valamiért, amit nem lehet jól kimondani, amit nem lehet jól megfogalmazni, nem lehet jól meghatározni. Ilyen igazából az, amiről beszélünk.

Mi egy helyi gyülekezet vagyunk. Miért csináljuk ezt a koncertet? Azért, mert sok öröm van a szívünkben a Karácsony felől. Nagyon sok öröm van bennünk, és az öröm tipikusan olyan dolog, amit szeret az ember megosztani valaki mással.

A Karácsony jelentősége az egyik ilyen dolog, amit nagyon nehéz elmagyarázni. A Karácsony arról szól, hogy Isten talált egy módot arra, hogy elmagyarázzon nekünk valamit, amit borzasztó nehéz szavakkal kifejezni, amit nem igazán lehet szavakban jól elmondani egymásnak. Akármilyen hosszan írna róla az ember, mégsem lehetne nagyon jól megragadni azt a dolgot. Ezért Isten így döntött, János evangéliumában azt mondja – Ján 1:14 –, hogy az Ige testté lett és lakozék mi közöttünk. Ez Jézusról beszél. Isten emberré lett, és itt lakott közöttünk.

Miért jött el Jézus? Azért, mert nem volt más mód, hogy megmutassa nekünk, hogy mennyire szeret bennünket Isten. Írhatott volna egy levelet, nem lett volna olyan. Tarthatott volna hosszú magyarázatot, föltehetett volna egy videót a youtube-ra, nem lett volna olyan a dolog, minthogy eljött közénk és itt élt közöttünk. Olyan volt, mint egy közülünk. Úgy élt, mint mi, és kifejezett valami nagyon fontosat.

Abban, hogy megmutatta nekünk Isten szeretetét, abban van egy nagyon fontos üzenet: ha nincs fény, akkor nagyon nehéz felismerni, hogy mennyire nagy a sötétség. Ha az ember nem tudja, hogy mi a fény, akkor azt sem tudja, mi a sötétség. Ugyanígy volt ezzel is, Jézus megmutatott nekünk valami fontosat. Azt, hogy Isten hogyan és mennyire szeret bennünket. Ennek a fényénél kiderült valami, és ez elég ijesztő. Ez az, hogy mi nem tudjuk igazán, hogy milyen a szeretet.

Mi nem tudjuk igazán, hogy mi az a szeretet. Ki mondhatná azt, hogy én tudok szeretni valakit egész életemen keresztül, aki elutasít, leköp, megvet, szidalmaz, nem kíváncsi rám? Jézus ezt csinálta. Eljött a népéhez, nem voltak kíváncsiak Rá, köszönték szépen. Elutasították, megvetették Őt. Meg akarták ölni egy párszor, és Ő csak szolgálta és szerette őket. Ilyen szeretetet én nem ismerek, vagy bennem nem találok ilyet.

Aztán a másik, amit csinált, az fönn volt a kereszten. Melyikünk az, amelyik ott van rettenetes kínok között és képes valaki mással törődni? Jézus ezt csinálta. Az anyjával törődött, rábízta az egyik tanítványára, hogy gondoskodjon róla. Aztán a gazember, aki másik kereszten volt Őmellette – valaki, aki igazán nem érdemelte meg – afelé is szolgált. Törődött vele, bátorította, segítette.

Melyikünk mondhatná ezt: a szívemben olyan nagy szeretet van, hogy simán megteszem ezt? Egyikünknek sincs ilyen igazán, ha őszinték vagyunk. Ha éljük az életünket, akkor látjuk, hogy mennyire rövid a szeretetünk. Nem megy olyan messzire, mint hinnénk. Csalódunk magunkban újra és újra, amikor szeretetre lenne szükség leginkább. Meglepődünk: mennyire nem tudok türelmes lenni, mennyire nem tudok törődő lenni, mennyire ki tudok akadni. Azt találom, hogy ez így nem működik.

Isten megmutatott nekünk valamit Jézusban. Mégpedig az Ő szeretetét. Ez nagyszerű dolog! Isten egy Személyben magyarázta el nekünk az Ő szeretetét. Becsomagolta egy emberbe, Jézusba, az Ő Fiába, és megmutatta nekünk, hogy milyen a szeretete, és így meg lehet érteni. Ez annyira hatalmas!

Mégis, van ebben egy nehézség. Az, hogy a Biblia erről a szeretetről beszél nekünk. Miért van az, hogy annyian nem szeretik a Bibliát? Miért van az, hogy annyian elutasítják a Bibliát? A válasz az, hogy azért, mert nem csak azt mutatja meg, hogy Isten mennyire szeret, hanem leleplezi azt is, hogy bizony én annyira nem szeretek. Ez valami olyan, amit nem szeretnék hallani, köszönöm szépen. Nem akarom, hogy valaki azt mondja nekem: ami nálad van, az a szeretet nem az igazi szeretet. Ezt egyikünk sem szeretné hallani.

Van itt egy jó hír, amikor azt mondja ugyanott, a János evangéliuma 1. fejezetében – Ján 1:18 –, hogy az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, Aki az Atya kebelében van, az jelentette ki Őt. Jézus nem csak azért jött el, hogy megmutassa nekünk, milyen kevés a mi jóságunk, milyen rövid a mi szeretetünk, hanem azért, hogy megmutassa, mennyire szeret minket Isten. Még inkább úgy mondhatnánk: mennyire közel akar hozzánk lenni Isten szeretete. Mennyire közel akar lenni hozzánk Ő.

Amikor eljöttek a bölcsek köszönteni a zsidók újonnan születetett királyát, akkor hova mentek? A palotába, nem? A királyi palotába. Miért? Azért, mert bölcsek voltak. A bölcs ember tudja, hogy a király palotában születik. Ez a Király nem. Ő egy koszos istállóban született valahol hátul, messze eldugva. Miért? Azért, mert Isten meg akarta mutatni nekünk, hogy Ő annyira közel akar lenni hozzánk az Ő szeretetében.

Azt akarta, hogy tudjuk, Ő elérhető a számunkra, az egyszerű népeknek; az ügyintézőknek, a benzinkutasoknak, a BKV ellenőröknek. Közel akar lenni minden emberhez; kicsihez és nagyhoz, mellékeshez és jelentőshöz. Közel akar lenni mindenkihez, okoshoz és nem olyan okoshoz, időshöz és gyerekhez. Egy gyerek nem feltétlenül érti, ha adsz neki egy két oldalas nyomtatványt arról, hogy mi a szeret, de azt nagyon érti, amikor elesik és fáj valami, hogy valaki felveszi, átöleli és szereti őt. Jézus így mutatta meg nekünk az Atya szeretetét. Így mutatta, meg nekünk, hogy milyen az, amikor Isten törődik velünk.

Az utolsó dolog, amivel be szeretném fejezni, hogy Jézus nem csak azt mutatta meg nekünk, hogy a mi szeretetünk mennyire elégtelen, nem csak azt mutatta meg nekünk, hogy Isten szeretete mennyire valós, nagy és közeli hozzánk, hanem még valamit. Fil 2:8-ban (Filippibeliekhez írt levél) azt olvassuk, hogy Jézus a keresztre ment értünk. Ez az üzenet része a Karácsonynak.

Ilyenkor arra gondolunk, hogy Jézus megszületett, de Ő azért született meg, hogy a keresztre menjen érted és értem. Ő az egyetlen ember, Aki azért született, hogy meghaljon. Ő az egyetlen. Egyikünk sem arra született, hogy meghaljon, de Ő ezért jött, hogy meghaljon érted és értem; hogy elvégezze ezt a dolgot: kifizesse a bűneinket. Ez nagyon fontos dolog, hogy ez a szeretet nem csak szövegel, hanem hajlandó tenni valamit, hajlandó segíteni, hajlandó megoldani valamit.

Jézus annyi mindent mutatott meg nekünk. Megmutatta nekünk – Ján 14:9 – az Atyát. Ő az egyetlen, Aki meg tudta mutatni, és Ő megmutatta nekünk, hogy milyen Isten. Megmutatta, hogy milyen az Atya, mert Isten a te Atyád is akar lenni. Ez azt jelenti, hogy Isten nem egy karácsonyi képeslapot küldött nekünk, hanem valami többet akar csinálni az életünkben. Meg akarja mutatni, hogy milyen a jó és a gonosz. Azt akarja, hogy tudjuk, mi a gyengeség és mi az erő. Azt akarja, hogy a szívünk valami újjá változzon. Ezt Ő meg tudja csinálni.

Jézus eljött annak idején, és valami csodálatosat csinált. Egy jelentéktelen ember a történelemben. Nem volt nagy pénze, politikai hatalma, semmije, és megváltoztatta a világot. Ugyanúgy Ő a mai nap is megváltoztathatja mindannyiunk életét. Igazán ezért vagyunk itt, erről beszélünk. Jézus eljött annak idején és most ezeken a szavakon keresztül azt mondja mindannyinknak: „Azt szeretném, ha ismernéd a szeretetemet. Nem csak tudnál róla, nem csak hallanál róla, nemcsak ismernéd a definícióját, nemcsak le tudnád írni valamilyen módon, hogy mi is az, hanem ha ismernéd azt, ha megélnéd azt, ha megtapasztalnád azt.”

Isten azt mondta: nem egy meghatározásra van szükséged, hanem egy személyre. Isten azt akarja, hogy ismerd az Ő szeretetét. Ezért mondta Ján 3:7-ben Jézus: szükség néktek újonnan születnetek. Ez azt jelenti, hogy kell hoznunk egy döntést. Isten szeretete a rendelkezésünkre áll. Olyan közel van hozzánk, és min múlik? Nem kell nagy munkára gondolni, nem kell sokat tenni, nem kell megmászni ezer lépcsőt, hanem egy döntést kell hoznunk a szívünkben. Ennyi.

Ha meghozom azt a döntést, azt mondom: Istenem, én akarom ismerni ezt a szeretetedet Jézus Krisztusban; akkor Ő valóban – ahogy Jézus megígérte – bejön és közösségben lesz velünk.

Ha ön úgy van most, hogy még nem ismeri ezt a szeretetet, ha még nem ismeri Jézust, ha még személyesen soha nem hívta a szívébe, akkor szeretném felkínálni ezt a lehetőséget, hogy most hozzon egy döntést. Ez olyasvalami, ami Isten és ön között van személyesen. Senki más, csak ön tudja, de ön tudja, hogy milyen döntést hoz most.

Szeretném arra bátorítani, hogy hozzon egy döntést, mondja azt a szívében egyszerű szavakkal: „Jézus Krisztus! Köszönöm, hogy eljöttél értem. Köszönöm, hogy megmutattad Isten szeretetét. Köszönöm, hogy meghaltál értem azon a kereszten. Köszönöm, hogy elvetted a bűneimet, és köszönöm, hogy kinyitottad az ajtót, hogy megismerhessem Istent. Jézus! Kérlek, ments meg engem, adj nekem egy új életet, egy új kezdetet, egy új szívet! Jézus, hiszek Benned, ments meg engem!”

Ha ön életében először meghozta ezt a döntést, akkor gratulálok. Ez a legjobb döntés, amit meghozhatott életében. Ez a legnagyszerűbb döntés. Ez a legnagyobb döntés, amit egy ember meghozhat, mert ez mindent megváltoztat az ember szívében belülről kifelé, és ez csodálatos dolog. Ámen.