Éppen most engedünk el egy évet. Vissza tud menni valaki és meg tud változtatni valamit 2011-ben? Igazából jó, hogy nem tudjuk ezt megtenni. Lennének olyanok, akik folyton javítgatnának valamit, megpróbálnák, hogy tökéletes legyen minden. Úgysem lenne az!
Vannak évek, amiket nehéz elengedni. Vannak emberek, akik sok éven át negyven évesek. Nagyon nehéz elengedni azt a negyvenes számot, vagy még inkább a harminckilencet. Igazából Isten tanít bennünket arra, hogy engedjünk el dolgokat. Ez nagy lecke mindannyinknak.
Legtöbben úgy gondolnak Istenre, hogy Ő az, Aki elrontja a bulit. A legtöbben úgy gondolkodnak Róla: ha Isten azt mondja, hogy engedjek el valamit, akkor biztos el akar venni valami jót tőlem. Legtöbben így gondolkodnak. Ám nem csak ezek!
Isten tanít minket, hogy engedjük el a szégyenünket, engedjük el a büszkeségünket. Megtanítja nekünk, hogy nincs túl sok okunk büszkének lenni. Aztán azt mondja: szépen engedd el. Ő azt mondja, hogy engedjük el a bűntudatunkat. „Már elintéztem a dolgot helyetted! Nem kell bűntudatban élned, engedd el szépen!” Ugyanígy a szégyennel, és más dolgokkal is. Igazán így csinálja, hogy dolgok elmúlnak.
Elmúlnak a jó dolgok, elmúlnak a nehéz dolgok, a próbákon keresztülmegyünk, kijövünk a másik oldalon. Ahogy visszagondolunk 2011-re – örömmel, hálával, esetleg fájdalommal –, az már igazán elmúlt. Azt mondhatjuk: rendben, túl vagyunk rajta. Ez fontos dolog az ember életében.
Ismerek embereket, akik soha nem lépnek túl valamin. Ezt nagyon fájdalmas látni, mert az ember, aki megragad itt: valaki bántott engem, és aztán soha nem engedem el; akkor ez az ember rabként éli az életét. Miért csinálta így Isten, hogy van éjszaka, aztán reggel, megint éjszaka, megint reggel? Szerintem ezért, mert tanítani akart minket az újrakezdésről. Arról, hogy tovább kell menni, tovább kell lépni.
Sok dolgot mondhatnék, amit Isten tanít nekünk, hogy engedjük el, de az egyik ilyen dolog például Eféz 4-ben van:
Ef 4:26 Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek: a nap le ne menjen a ti haragotokon
Gyakorlod ezt a verset? Azt mondja, hogy lehet haragudni – ezt már sokszor elmondtam, szeretem, hogy a Biblia Istene tudja, hogy emberek vagyunk, mert Ő alkotott minket, úgyhogy Ő nem mondja, hogy soha nem lehet haragudni –, de ne legyen vétek ebben, és ezt érti rajta: ne maradj meg benne.
Bánj vele, te vagy az ura a haragodnak! Te fölötte vagy. Nem úgy van, hogy a haragod magába foglal téged. Ha szabadjára engeded a haragodat, a büszkeséget, a szégyent, a bűntudatot, a félelmet, …, bármit, akkor ez a dolog benyel. Isten azonban azt mondja: „Fordítva van. A nagy dolog az a te életed Énvelem. Aztán abban lehet harag, ami lehet, hogy erőteljes, de megfogod és uralod. Te döntesz, hogy mit csinálsz.”
Azt mondja: a nap le ne menjen a ti haragotokon. Miért mondja ezt? Azért, mert amikor lefekszem aludni, akkor nem uralom a lelkemet, amikor alszom, nem uralom a lelkemet. Amikor behunyom a szemem, akkor lehet, hogy bezárok egy csomó haragot a lelkembe. Ki az, aki közülünk bevinne egy tigrist a gyerekszobába és bezárja éjszakára a gyerekkel együtt?
Ha megtartom a haragomat, ha őrizgetem a sértettségemet, ha hagyom a bűntudatomat, ha hagyom a félelmemet, aztán lemegy a nap, éjszaka van, szabadon hagyom, ki tudja, mit csinál reggelre velem. Nem engedhetem ezt meg. Isten ezért mondja, hogy bánjuk vele nap mint nap. Ha így van nap mint nap, akkor mennyivel inkább egy új évben, nem? Mennyivel inkább abban, hogy itt a következő év.
3Móz 25:10-ben van a kürtölés éve, az ünnep éve. Minden ötvenedik évben. Tudjuk, hogy minden ötvenedik évben volt egy nagy felszabadulás Izraelben, ez része volt a naptáruknak. Nekünk, hívőknek ez annyira nagyszerű, hogy ez megvan nap mint nap.
Nap mint nap fogom, a haragomat, a félelmemet, …, és azt mondom Istennek: Atyám, én ezt elengedem, élhetnék ebben, de én Veled akarok járni. Mennyire nagyszerű ez! Ebben szeretnélek bátorítani, hogy a következő évbe ne menj be valami lerendezetlen félelemmel, bűntudattal, akármivel, hanem bánj el vele. Ki tudja, mi jön a következő évben.
Jézus azt mondta, hogy minden napnak megvan a maga baja, Mát 6:34. Minek cipelném a mai terheket bele a holnapba? Holnap is lesz egy csomó teher, miért adnám a mait ahhoz hozzá? Jézus azt mondta róla, hogy tegyük le. Bemehetnél a következő évbe úgy, hogy hordozod ezeket a dolgokat – Isten mentsen, hogy így legyen –, menj be az újévbe szabadon. Csak adj oda Istennek mindent, ami ebben az évben volt – minden beteljesületlen álom, csalódás, ami volt magadban, másokban –, csak menj így tovább.
Luk 2:25-ben volt egy Simeon nevű ember. Amikor Jézust behozták a templomba, akkor ez a Simeon nevű ember és Luk 2:38-ban az Anna nevű asszony voltak az első azok között, akik felismerték, hogy ez a Messiás. Miért? Azért, mert a váltságot várták, ezt mondja Luk 2:38 végén. Ez a várni szó a görögben azt jelenti, hogy valakit befogadni a társaságba. Mint ha jönne valaki: leülhetnék ide?; és te azt feleled: persze, gyere, ülj le hozzánk. Anna és Simeon így voltak.
Sok ember volt a templomban, vallásosak, papok, jelentős emberek, aztán behozták a gyermek Jézust, és a papok, a jelentősek nem vették észre, de Simeon és Anna igen. Ők felismerték és azt mondták: itt a Messiás, Ő az, Akire vártunk, bármilyen megdöbbentő, hogy ez egy gyerek. Miért ismerték fel? Azért, mert ők várták a Messiást. Volt egy várakozás a szívükben.
Ha 2012-re gondolunk, mit várunk? Van, aki a maja próféciák miatt a világ végét várja; valaki azért, mert megnézte a 2012 c. filmet, és azért lesz vége a világnak. Van, aki a gazdasági világvégét várja. Lehet, hogy megtörténik, ki tudja.
Mi viszont arra vagyunk elhívva, hogy Istennel járjunk. Ha a politikusoktól várok, ha a gazdaságtól várok, ha a törvénytől várok valamit, ha a technológiától várok valamit, ha a társadalomtól várok valamit, annyira csalódott leszek. Nem? Ahogy élem az életem, ezt látom: ha ezektől várok, annyira csalódott leszek. Ha egy munkahelytől várok, ha egy kapcsolattól várok, ha egy képzéstől várok valamit, akkor csalódott leszek. Nem!
Várjunk Istentől! Engedjünk el dolgokat, de a másik oldalról, ahogy bemegyünk a következő évbe, merjünk várni Istentől. Merjünk várakozni! Hiszed-e, hogy Isten tartogat neked valami különlegeset? Hiszed-e? Mered-e hinni, hogy Isten tartogat neked valamit 2012-re? Mered-e hinni? Várjunk erre! Számítsunk rá! Keressük: mit tartogat Isten nekem?
Lehetek úgy, mint a papok, és az írástudók, a bölcsek, és ki tudja kik, akik ott valami fontos teológiai kérdésről beszélgettek, és mögöttük elvitték Jézust. Ők észre sem vették, hogy mi történt. Simeon és Anna azonban felismerték. Ezek vagyunk mi igazából. Felismerni Krisztust a mai napon egy lehetőségben, egy nyitott ajtóban, egy beszélgetésben, egy problémában, egy kihívásban, egy nehéz napban.
Van egy hazugság: „A kereszténység nem tartogat nekem semmit. 2012 már túl messze van az evangéliumoktól. Ne viccelj! Már több mint kétezer év. Ne bolondozz! Rengeteg időre vagyunk attól. Túl messze van. Túl modernek vagyunk, túl szabadok vagyunk, túl … Lehet, hogy ostoba és hitetlen vagyok, hogy elhiggyem.” Nem igaz!
Lehet, azt mondod: nincs nekem semmi a kereszténységben, mert csalódtál egy emberben. Sokszor mondjuk, ha jársz a gyülekezetbe pár hétig, akkor csalódni fogsz valakiben, ha jársz pár évet, akkor a pásztorban is. Ha esetleg nincs elvárásod velem szemben, akkor lehet, hogy nem. „Csalódott vagyok valami módszerben, valaki csinált valamit, ami nem tetszett.” Ácsi! Nem érdemes tőlem várni, nem érdemes bárki mástól várni valamit, hanem várjunk Krisztustól, számítsunk Őrá.
Vannak dolgok, amiket nem csinálunk – például nem fogyasztunk alkoholt –, de vannak dolgok, amiket csinálunk: szeretünk örülni, szeretünk nevetni, szeretünk közösségben lenni, szeretünk énekelni, szeretünk táncolni, …, nagyon könnyű a vendégünknek lenni. Nagyon könnyű részének lenni annak, amiről beszélünk. Jézus azt mondta:
Ján 5:24 Bizony, bizony mondom néktek, hogy aki az én beszédemet hallja és hisz annak, aki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre.
„aki az én beszédemet hallja és hisz annak, aki engem elbocsátott, örök élete van” Ha ezt én ígérném, nagy csalódásra lenne ok, de ezt Jézus ígérte a Bibliában teljesen világosan. Félreérthetetlenül. Azt mondta: ha valaki hisz az Atyának, Istennek, Aki Engem elküldött, annak örök élete van. Ha eddig még nem tetted, kezdj új életet Istennel!

